csütörtök, június 03, 2010

5 napos zarándokút Felsö-Ausztriában (Maria Neustift-Mariazell)

A mindennapi élet hajszájából való kiszakadást, illetve csendet keresve, egy vonzó, egyedi értékeket hordozó és élményt nyújtó, közel 100 km-es, gyalogos útvonalat jártunk ismét be május utolsó napjaiban.
A múlt hét csütörtökén négyen indultunk útnak Maria Neustift-böl, hogy Waidhofen a.d. Ybbs, Maria Seesal, Lunz am See, Lackenhof, Gemeindealpe, Mitterbach am Erlaufsee érintésével öt csodálatos napon át gyalogolva elérjünk Mariazell-re. Immár harmadik alkalommal vállalkoztunk arra, hogy május végén barátainkkal gyalog zarándokoljunk el a híres osztrák kegyhelyre. S mint idén is tettük, most is más irányból. Az idén kiválaszott felsö-ausztriai Mariazellerweg turistaútvonal-hálózat, elsösorban a természetben vezeti útvonalát. Gyalogos vonalvezetése igyekszik elkerülni a forgalmas közutakat. Nem csak a vallásos emlékeket kívánja feltárni, hanem az érintett útvonalhálózaton és környezetében fekvő kultúrális-, és természeti kincseket, helyi hagyományokat is. Az út tehát mindazoknak szól, akik jó szándékkal, nyitott szívvel útra kelnek, hogy mélyebben megismerjék önmagukat, s a különböző vidékeket, városokat, kegyhelyeket. Az egybefüggö gyalogutat természeti és kultúrális értékek egyaránt jellemzik: erdők, mezők, vadregényes völgyek, dombok, hegyek, falvak, városi séták, kegyhelyek és templomok, nevezetességek.
A szállásokat jó elöre lefoglaltuk, így elöre ki volt osztva a napi kilóméter, hiszen legkésöbb estére muszáj volt elérnünk a kvártélyt, ha tetöt akartunk a fejünk fölé. Bár meg kellett küzdenünk a beton és az erdei terep viszontagságaival, a hegyek és völgyek változatos egymásutánjával, a változatos idöjárással, mégis ragyogó hangulatban teljesítettük a napi meneteket. A lezúduló esö sok helyen nehézzé tette a járást az erdöben, de nagyon hálásak voltunk azért, hogy az elsö három nap alatt menet közben csak egy-egy zápor öntözött meg bennünket és a levegö sem hült le túlságosan. A negyedik nap kissé megviselt mindnyájunkat, hiszen 1500m magasságban a köd és az esö nem tünt éppen kellemes párosításnak. Itt olyan hideg volt, hogy a hó sok helyen foltokban még megmaradt. A cél a mariazell-i bazilika volt, amely szépségével most is lenyügözött mindannyiunkat és jó egy órát töltöttünk a gyönyörü falak között, bár sajnos misét nem sikerült hallgatnunk.
Aki egyszer megtapasztalta az út szépségét, még ha egy-két vízhólyaggal tér is haza, már alig várja a következö alkalmat, hogy ismét elindulhasson. Hiszen az út belső utunkká is válik - egy hosszabb zarándoklatról életre szóló élményekkel, lelkileg megújulva térhetünk haza.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése